Varázshegy

Komor idők közeledtét látom.
András király és a trónörökös Béla herceg közt a viszony egyre romlik, s közben a nemzet (= magyar nemesség) is két táborra szakadt.A király mögött egy erős főúri klikk alakult Kán Gyula nádor és Barc fia Miklós vezetésével, de jól értesültek szerint a valódi irányítás Apod fia Dénes kezében összpontosul.
András keresztes hadjárata kimerítette a királyi kincstárakat, ezért zsidóknak és izmaelitáknak adták el az adószedés jogát. Sámuel kamaraispán vezényletével ezek az idegen népek rázúdultak az országra, és letarolták mint a sáskák Egyiptomot. Csak annyit hagynak meg az embereknél, hogy következő évben újra tudjanak tarolni. A kifacsart nép persze lázadozik, de a király füléig nemigen érnek el a panaszos hangok.
Gondoskodik erről a király mögött álló klikk.
Ők bezzeg nem szűkölködnek. András filozófiája, hogy annál jobb egy király minél bőkezűbb, ezért nem ismer mértéket adományaiban. Egész városokat, megyéket ad hűséges alattvalóinak, mármint azoknak, akik a környezetében vannak. Egész kis királyságok kezdenek kiépülni a hatalom közelébe jutott urak birtokaiból.
Béla herceg természetesen mindezt nem nézi jó szemmel. Minden erejével tiltakozik apja osztogató politikája ellen, de ezzel csak haragját vívta ki maga ellen. Mint trónörökös megkapta a szlavón hercegséget, és most oda vonult vissza, és udvarába gyűlnek azon nemesek, kik nem részesültek
a király kegyében.
Bélának apja még a keresztes hadjáratból hazafelé I. Theodoros Laskaris nikaiai görög császár leányát, Máriát hozta feleségül. A császárlány még gyerekként került az országba, és a királyi udvarban nőtt fel. Most, hogy Béla saját udvart alakított ki, szerette volna a feleségét is maga
mellett tudni, de apja megakadályozta a házasság beteljesülését. Egyesek szerint a király beleszeretett a lányba, ezért nem engedi, mások szerint pedig jobb menyasszonyt akar fiának találni. A pontos okot csak a király ismeri, mindenesetre ez az eset még inkább elhidegítette a fiától.
Komor idők közeledtét látom.

Kékjég conventus

1222

--

Új bejegyzés

A Rákos mezejére összehívott törvénykezési napon végre szembesült a király az ország helyzetével. Az elégedetlen magyar kisnemesek szervezetten és nagy tömegben léptek fel ezen a napon, és a király kénytelen volt meghátrálni előttük, és elismerte jogukat az ellenállásra. A nemzet követeléseit okmányba foglalták, amit a király saját pecsétjével hitelesített.
Legfontosabb pontok
- rendszeresen tartson a király törvénynapot, ahol meghallgatja a nemzet sérelmeit
- a kisnemeseket csak bírói ítélettel lehessen büntetni
- a kisnemesek és az egyház legyen adómentes
- birtokok örökösödési rendjének szabályozása
- a bíráskodás szabályozása
- a népítélet tiltása
- a hadkötelezettség szabályozása
- külföldi személyeknek juttatott adományok korlátozása
- szegények elnyomásának tiltása
- megyék, méltóságok örökre eladományozásának és méltóság halmozás tiltása
- izmaeliták és zsidók nem lehetnek adószedők
- a pénz érvényességének szabályozása
Talán mégis van remény.

Kékjég conventus

1222 május