Varázshegy

Míg kocsmában jól idõzünk,
föld bajával nem törõdünk,
kockát, kártyát kevergetünk,
ugyan nekiveselkedünk.
Mit csináljunk a kocsmában?
pénz nyit pincét általában,
ez kérdésünk magva éppen,
hallgassátok, elbeszélem.

Ím, ez játszik, ím az iszik,
amaz erkölcstelenkedik.
Aki játékban idõzik,
annak olyik levetkõzik,
a másik jól felöltözik,
zsákja pénzzel töltekezik.
Senki sem fél itt haláltól,
Bacchust tétként vetni bátor,

azaz: borért melyik fizet?
Így iszik a diáksereg:
Egyszer dutyiban ülõkért,
majd háromszor az élõkért,
négyszer a hívõ seregért,
ötször a halott hívekért,
hatszor könnyû némberekért,
hétszer szegénylegényekért,

nyolcszor bûnös barátokért,
kilencszer rossz csuhásokért,
tízszer a haragosokért,
tizenegyszer hajósokért,
tizenkétszer vezeklõkért,
tizenháromszor ölõkért,
császárért s pápáért végül
iszik bárki nyakló nélkül.

Iszik pénzes, iszik dolgos,
iszik csuhás, iszik zsoldos,
iszik szolga, iszik dajka,
iszik tolvaj, iszik szajha,
iszik emez, iszik amaz,
iszik derék, iszik pimasz,
iszik szõke, iszik barna,
iszik tudós, iszik balga,

iszik szegény, iszik beteg,
iszik aggastyán és gyerek,
iszik fõpap, iszik dékán,
iszik húgom, néném, bátyám,
iszik apám, iszik anyám
iszik minden egyáltalán,
iszik száz és iszik ezer,
egész világ nyakal, vedel.

Bizony hatszáz pénz is kevés,
mikor jól megy a vedelés,
és a borban korlát nélkül
vígan minden összebékül.
Minket rágnak minden népnek,
mért maradunk mind szegények;
aki ránk néz görbe szemmel,
nem is lehet igaz ember.