A bakonyi zsiványok egyik tábora. Változó összetételű zsiványbandák mindig is voltak a Bakonyban, de az utóbbi évtizedekben egy különlegesen tehetséges vezér emelkedett ki, akit Laczikának hívnak emberei. Először egy nagyobb bandát szervezett, és előre megtervezett és pontosan kivitelezett rablásokat hajtott végre velük. Történtek kísérletek a felszámolásukra, sosem sikerült megtalálni őket. Inkább a gazdagabb fogásokat részesítik előnyben, még akkor is ha nagyobb ellenállást kell leküzdeni. Egy esetben Jonatánt a vörössapkást és kereskedőt is kifosztották, de végül az áru nagy részét visszaadták a Varázshegy mágusainak, mert tartottak a bosszútól.
Az 1210 után Laczika legközelebbi embereivel elhagyta a csoportot, és pár évre eltűnt. A többiek több csoportra szakadtak, és szétszéledtek a Bakonyban. Mikor Laczika visszatért felkereste a zsivány csapatokat, és elfogadtatta magát fővezérnek. Nem avatkozik bele a csoportok belső ügyeibe, de elvárja, hogy engedelmeskedjenek neki. Főhadiszállásnak a Szarvaskői vár romjait építette ki.
A várrom környéke elátkozott hely lett. A környező erdőben a fák sötétebbek, tozabbak, és furcsa állatok lakják. A normál állatok messze elkerülik. A várrom egy palánk fallal körbevett terület egy dombtetőn. Középen a torony romjából kialakított kőépület áll, körötte fa épületek és bőr sátrak. Úgy egy tucat válogatott zsivány lakik itt néhány nővel. A hírek szerint démonok is védik a várat, nem tanácsos a közelébe menni.
1225-ben Varázshegy a zsiványokat tette felelőssé a lókúti templom felgyújtásáért. Egy nagyobb csapat varázshegyi és cseszneki katona élén Bátor, Belmote és Bulsus ment Szarvaskőre. Laczika kitért a harc elől, de a táborát felszámolták, és leközelebbi bajtársait harcban megölték.
A hely pokoli kisugárzása megmaradt, és egy időben pokoli erővel bíró farkasok vezette falka szállta meg, de egy varázshegyi csapat ezt is felszámolta.