Varázshegy

Külföldről érkezett. Nagy politikai ambíciók fűtik. Úgy gondolja, hogy a triumvirátus oldalvizén szépen bekerülhet a tremere felső politikába.
Szőke boglyos haja, és széles mosolya miatt kisfiús az arca. Mozgása fürge de kissé darabos.

Külföldről jött, hogy a tremere politikában tudjon magának megbecsülést kivívni. A pletykák szerint Flabellohoz fűzi szerelmi viszony, de ezek elég alaptalannak tűnnek.
Magas, szőke hosszú hajú, nemes tartású nő. Viselkedése mindig egy kicsit távolságtartó. Büszke adományára, és lenézi a világiakat (főleg a férfiakat).

1188-ban szedi fel Johannes, mert felfigyel értelmességére. Némi vizsgálat után kiderül, hogy nincs adománya, és ezek után a könyvtárba helyezik el munkára. Több évig dolgozik itt, közben megtanul írni, olvasni. Sok könyvet elolvas, így némi mágiaelméletre is szert tesz. 1196-ban megbízzák, hogy kezdjen el a világban járni, és érdekes könyveket kutasson fel. Azóta egyházi, világi és conventus könyvtárakat keres fel, megveszi vagy lemásolja amit tud, és jelentést ír a többiről.

Itáliában született és az ottani tremere conventusba került. Aurelius egy ritka külföldi útján találkozott vele, és sikerült elérnie, hogy a tanítványa legyen. A pletykák szerint több van köztük mint egy szoros mester tanítvány viszony. Az biztos hogy sokat vannak együtt, de a nyilvánosság előtt nem viselkednek szeretőkként. Beatriciat az 1194. évi tribunálén avatták mágussá.
Alacsony, barna göndör hajú, kerekded lányka. Nem annyira szép mint inkább aranyos. Folyton mosolyog, és sürög forog.

A Kékjég őshonos lakója. Szenvedélye a varázslat gyűjtés. Megpróbálja különböző szempontok alapján rendszerezni a varázslatokat. Nagy gyüjteménye van. Ő a conventus könyvtárosa is. Tanítványa Ranerius elhagyta a conventust amikor Marcust jelölték ki az új conventus megalapítására.
Alacsony, testes férfi, dús fekete hajjal. Mindig nagyon nyájas, de valójában csak azzal kedves, aki érdeklődést mutat a gyüjtőszenvedélye iránt.

Származása ismeretlen, és nem beszél az életéről. Annyit lehet tudni, hogy Flabello régi barátja, akivel sok időt töltettek együtt. Azt is rebesgetik, hogy valamiért sürgősen el kellett hagynia korábbi conventusát, és azóta nem szívesen látott vendég Ibériában. Titkozatos utakon jár. Néha hosszabb időre is el-eltünedezik, hogy aztán mikor előkerül bezárkózzon a laborjába, amit csak a legszükségesebbekért hagy el. Tanítványát Totobot szerette, de néha nagyon elhanyagolta.

Állítólag Észak-Afrikában született, de valami miatt még gyerekkorában elhagyta szülőföldjét. Itáliában ment, és egy idei ott tengődött. Szerencsére ráakadt mestere, aki a gondjaiba vette. Aurelius nagyon tehetségesnek bizonyult, és hamarosan híressé vált igen jó életelixírjeiről. A képességeit azóta is fejleszti, és mára már az egész Renden belül is ismerté vált a neve. Sikerei ellenére valahogy mindig is kilógott a Tremere házból.

Olasz kereskedők gyermeke. Velencében született és nőtt fel. Azóta is igen jó kapcsolatokat ápol az Itáliai tremerekkel. Igen szoros a kapcsolata mesterével Probussal, amit az is mutat, hogy meg se próbálta visszaszerezni, hanem csak annak szürkületbe távozása után kapta meg szigillumát. Nyugodt, megfontolt természete és kiváló kummunikációs készségei miatt tökéletes diplomata vált belőle. Egyik fő célja mesterének tekintélyét helyreállítani, ezért (és életelixírért) csatlakozott a triumvirátushoz.

1096-ban született frank származású mágus, aki Roto korai tanítványai közé tartozik. Már fiatalon szembekerült mesterével, és ennek köszönhetően csak harmadik alkalommal sikerült a mágus próbája. Ifjú mágusként annyit sikerült elérnie, hogy távozhatott a tribunáléból, és ezt követően különböző conventusokban élt Európa több pontján, és a Szentföldön is. Megpróbált minél többet tanulni a certamenről, így a 12. sz. közepére sikerült visszaszereznie a szigillumát. A certamen után politikai pályán kezdte felvenni a versenyt mesterével.

A conventust a feljegyzések szerint 824-ben alapították. Kezdetben kicsi és jelentéktelen volt, és mindenben Coeristől függött. A legtöbben akik itt éltek ideiglenesnek tekintették ezt az állapotot, és minden erejükkel azon voltak, hogy a ranglétrán feljebb jutva Coerisbe költözhessenek. A conventus vezetői legtöbbször olyan mágusok voltak, akiket el akartak távolítani a tremere felsõ vezetésből, de azért valami tisztséget mégis rájuk bíztak.