Varázshegy

Tribunálokon nem szólalt fel eddig, főként conventusának (Coeris) mágusaival szokott beszélgetni ezen alkalmak során. Gyakran mered maga elé még beszélgetés közben is. Időnként hirtelen mozdulatokat tesz. A muszlim varázslók felderítésére küldték nemrég, 1226-ban vagy talán egy évvel korábban.
Egy mókust tart, valószínűleg a familiárisa.

Származása nem ismert, de álítólag rossz körülmények közt volt gyerek. Már elég korán, még a tanulmányai megkezdése előtt Coerisbe kerül. Hamar kítűnt szorgalmával és céltudatosságával, így az akkor már befolyásos Roto magához vette mint utolsó tanítványát. A tanulmányait példásan végezte, és minden feladatát rendesen elvégezte. 1172-ben elsőre letette a mágus próbát, és mágussá avatták. Úgy 10 évig Coerisben élt, majd őt bíták meg egy új conventus alapításával Erdélyben.

A skizmaháború utáni generációhoz tartozó mágus. A háborút elkerülte, de a következményeit tapasztalnia kellett. Mesterének szándékai ellenére inkább a mágia bölcsebb felhasználása, és a Renden belüli béke megőrzése mellett tette le a voksát. Szerinte a Tremere háznak nem a Rend feletti uralom, hanem a béke és nyugalom fenntartása kéne a célja legyen. A szervezetségében rejlő erőt nem hadakozásra, hanem építésre kéne használni.

Külföldről érkezett. Nagy politikai ambíciók fűtik. Úgy gondolja, hogy a triumvirátus oldalvizén szépen bekerülhet a tremere felső politikába.
Szőke boglyos haja, és széles mosolya miatt kisfiús az arca. Mozgása fürge de kissé darabos.

Külföldről jött, hogy a tremere politikában tudjon magának megbecsülést kivívni. A pletykák szerint Flabellohoz fűzi szerelmi viszony, de ezek elég alaptalannak tűnnek.
Magas, szőke hosszú hajú, nemes tartású nő. Viselkedése mindig egy kicsit távolságtartó. Büszke adományára, és lenézi a világiakat (főleg a férfiakat).

Itáliában született és az ottani tremere conventusba került. Aurelius egy ritka külföldi útján találkozott vele, és sikerült elérnie, hogy a tanítványa legyen. A pletykák szerint több van köztük mint egy szoros mester tanítvány viszony. Az biztos hogy sokat vannak együtt, de a nyilvánosság előtt nem viselkednek szeretőkként. Beatriciat az 1194. évi tribunálén avatták mágussá.
Alacsony, barna göndör hajú, kerekded lányka. Nem annyira szép mint inkább aranyos. Folyton mosolyog, és sürög forog.

A Kékjég őshonos lakója. Szenvedélye a varázslat gyűjtés. Megpróbálja különböző szempontok alapján rendszerezni a varázslatokat. Nagy gyüjteménye van. Ő a conventus könyvtárosa is. Tanítványa Ranerius elhagyta a conventust amikor Marcust jelölték ki az új conventus megalapítására.
Alacsony, testes férfi, dús fekete hajjal. Mindig nagyon nyájas, de valójában csak azzal kedves, aki érdeklődést mutat a gyüjtőszenvedélye iránt.

Állítólag Észak-Afrikában született, de valami miatt még gyerekkorában elhagyta szülőföldjét. Itáliában ment, és egy idei ott tengődött. Szerencsére ráakadt mestere, aki a gondjaiba vette. Aurelius nagyon tehetségesnek bizonyult, és hamarosan híressé vált igen jó életelixírjeiről. A képességeit azóta is fejleszti, és mára már az egész Renden belül is ismerté vált a neve. Sikerei ellenére valahogy mindig is kilógott a Tremere házból.

Olasz kereskedők gyermeke. Velencében született és nőtt fel. Azóta is igen jó kapcsolatokat ápol az Itáliai tremerekkel. Igen szoros a kapcsolata mesterével Probussal, amit az is mutat, hogy meg se próbálta visszaszerezni, hanem csak annak szürkületbe távozása után kapta meg szigillumát. Nyugodt, megfontolt természete és kiváló kummunikációs készségei miatt tökéletes diplomata vált belőle. Egyik fő célja mesterének tekintélyét helyreállítani, ezért (és életelixírért) csatlakozott a triumvirátushoz.

1096-ban született frank származású mágus, aki Roto korai tanítványai közé tartozik. Már fiatalon szembekerült mesterével, és ennek köszönhetően csak harmadik alkalommal sikerült a mágus próbája. Ifjú mágusként annyit sikerült elérnie, hogy távozhatott a tribunáléból, és ezt követően különböző conventusokban élt Európa több pontján, és a Szentföldön is. Megpróbált minél többet tanulni a certamenről, így a 12. sz. közepére sikerült visszaszereznie a szigillumát. A certamen után politikai pályán kezdte felvenni a versenyt mesterével.